A VIZSGA LEÍRÁSA

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete
Az emelt szintű matematika érettségi vizsga 240 perces írásbeli vizsgából és legfeljebb 20 perces szóbeli vizsgából áll. Mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli vizsgán használható függvénytáblázat és számológép. Ezek paramétereit az egyes években kell meghatározni.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Tartalmi szerkezet

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer 5 nagy témakörét.

A feladatsor összeállításakor az alábbi arányok az irányadók:
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - 25%
Aritmetika, algebra, számelmélet - 20%
Függvények, az analízis elemei - 20%
Geometria, koordinátageometria, trigonometria - 20%
Valószínűségszámítás, statisztika - 15%

Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes tanulók számára - a választásaiktól függően - az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modellalkotást igényel.
A feladatsor feladatainak 30-40%-a szöveges, a hétköznapi élet problémáiból kiinduló, egyszerű modellalkotás alkalmazását igénylő feladat.

A feladatsor jellemzői

A feladatsor folyamatosan megoldandó, 2 különböző részből áll. A jelölteknek összesen 240 perc áll a rendelkezésükre, amit szabadon használhatnak fel. Az írásbeli vizsgán elérhető összpontszám 115 pont.
Az I. rész 4 feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. (Ebben a részben nincs választási lehetőség.) A feladatok több részkérdést is tartalmazhatnak, az elérhető összpontszám 51.
A II. rész 5 egyenként 16 pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a vizsgázónak a szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre. A jelöltnek az öt feladatból négyet kell kiválasztani, megoldani, és csak ez a négy értékelhető. A feladatok általában egy-két témakör ismeretanyagára támaszkodnak. A II. rész megoldásával elérhető összpontszám 64.


Értékelés

A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, azok lehetséges változatait, az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.


SZÓBELI VIZSGA

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsgára legalább 20 tételt kell készíteni. A tételsor tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányokat tükrözzék.


A tételek jellemzői

Az egyes tételek egy-egy témakörből kerülnek összeállításra.
Minden tétel megköveteli a tanulótól
- egy definíció kimondását,
- egy tétel bizonyítását,
- egy feladat megoldását,
- valamint hogy mondjon példát az adott témakör alkalmazására a matematikán belül vagy azon kívül.
A tételeket úgy kell összeállítani, hogy a nehézségük közel azonos legyen. Mivel a bizonyítandó állítások nehézsége különböző, ezért a kiválasztott feladat összetettségével, illetve nehézségi fokával lehet kiegyensúlyozni az adott tétel nehézségi szintjét.

Értékelés

A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 35.
Az értékelés szempontjai:
1. Az elméleti kérdések és a feladat összesen - 25 pont
2. Az alkalmazásra mutatott példa - 5 pont
3. Az önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a szaknyelv használata és a matematikai kommunikációs képesség - 5 pont

 




HJG © Koósz Tamás